Lediplomáztak a kecskéink ólhasználatból! Tegnap este és ma egész nap zuhogott az eső. Napközben óvakodva mentem ki meglesni őket. Tartottam tőle, hogy csuromvizesen az esőben bandukoló jószágokat fogok látni. Hát egy frászt! A kennel felé sétálva előbújtak a kecskék és lám, olyan szárazak volt a bundájuk, hogy szinte porzott. Ez bizony remek fejlemény, bevált a kennel. Úgy látszik, végre mindhárman szépen maguktól bevonulnak az eső elől és mivel immár két elszeparált része van a kennelnek, nem zavarják ki egymást. A padlószőnyeget is visszalógattam az ajtóba még tegnap és az sem volt akadály, így azt hiszem működni fog ez a szabadtartás.

Este csepergett az eső. A kecskék meg ahelyett, hogy bevonulnának a fedett kennelbe, hogy a száraz szalmán aludjanak, a félig megkopaszodott diófák alatt összesöpört diófalevél halmokon heverésznek. — Erre mondaná Besenyő Pista bácsi, hogy "Nooormális???" — Akkor sem fogom betessékelni őket a kennelbe. A dús bundájuk miatt valószínűleg észre sem vették az esőt, de előbb utóbb akkor is be kell menniük, sőt a padlószőnyeg-ajtót is meg kell tanulniuk használni. Van egy olyan érzésem, hogy ez a csata kemény lesz...