Címkék

búza (1) eső (2) etető (2) fagyal (2) favágás (1) fejeskáposzta (2) fenyő (1) (3) karabíner (3) karám (13) kasza (1) kecske (41) kecskebogyó (2) kelkáposzta (1) kennel (11) kerítés (6) kiskutyák (6) körmölés (1) kötél (5) kukorica (1) marci (2) móric (2) nana (3) napirend (1) nyalósó (2) öklel (1) ól (2) répa (1) sántít (1) sanyi (31) sári (18) széna (8) szénabála (6) takarmány (5) teri (25) villanypásztor (10) zsömi (4)




Ezt a blogot azért hoztuk létre, hogy egyfajta naplót vezessünk kecskefarmerkedéseünkről, összeírjuk élményeinket, ötleteinket, tapasztalatainkkal segítsük a hozzánk hasonló, kezdő kecsketartókat és nem utolsó sorban egy érdekes élménybeszámolót állítsunk össze a kecsketartásól egy városi ember szemszögéből. Ha először olvasod a blogot, javaslom, az elejéről kezdd, úgy megértheted, honnan indultunk.


Családunk

Korábbi berjegyzések

Érdemes megnézni!

Index Fórum - Miért pont kecske?

Panelhuszárból kecskefarmer

2011.05.09. 18:00 kecskefarmer

Immár 6 éve annak, hogy a párommal elköltöztünk Budapestről, a X. kerületi lakótelep betondzsungeléből. Félreértés ne essék, szerettem azt városrészt, és mindig kedves nosztalgia fog el amikor rá gondolok.


Ámde a vidéki élet mégiscsak más. Azok közé a szerencsések közé tartozunk, akik meg mertük és meg tudtuk tenni, hogy egyik napról a másikra, spontán felindulásból elhagyjuk a fővárost. Eleinte a nővéremnél laktuk, aztán 1 év múlva szintén ugyanilyen spontanitással előbb beleszerettünk, majd megvásároltunk egy erdőszéli kis házikót. Azóta itt élünk, Keszthelytől és a Balatontól 20 km-re egy csendes kis faluban.

Aranyos kis házikó, melyet erdők és szántóföldek vesznek körül, egy párszáz fős falu szélén. A több, mint 5000 négyzetméteres telek nagy része szántóföld, melyet egy falubeli szomszéd művel. Az elkerített kb. 1500 négyzetméteren szabadon garázdálkodhatunk. :) — Illetve szükség esetén a fennmaradó részt is brtokba vehetjük, de ott még nem tartunk. — Már régóta dédelgettük az ötletet, hogy ezen a területen magától értetődő volna két kutyánk mellett valamilyen jószágokat tartani. Természetesen elsősorban olcsósága és igénytelensége miatt a kecske volt az első számú jelöltünk. Az ötlet sokáig elméleti síkon maradt, mígnem valamikor nővéremnek elkottyantottuk a dolgot, ami szöget üthetett a fejébe és pár napja — mivel ő is a spontanitásáról híres — közölte velünk a kész tényeket: megajándékozott minket két kiskecskével, amelyeket nemsokára elhozhatunk. Innen már nincs visszaút. Megvan a kezdőlökés, a lavina elindult: mégiscsak kecskefarmerek leszünk.

A dolgot azzal csavarom meg, hogy ezzel kapcsolatos élményeinket, gondolatainkat egyfajta naplóként összeírom ide, hátha némi segítséget adok vele a hozzánk hasonló, kezdő kecsketartóknak, illetve némi vigaszt nyújtok azoknak, akik a Budapesti szürkeségben kifelé kacsintgatnak, de mint anno én, el nem képzelhetik, hogy lehet más. A mi példánk is mutatja: soha nem tudhatjuk, mit hoz a holnap, hová sodor az élet. Lehet, hogy egy sokkal jobb helyre, vagy csak valahova máshová... No lássuk a mi történetünket!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kecskefarm.blog.hu/api/trackback/id/tr942987324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása