Egy 96-os Suzuki Swift-tel járunk. — A Skoda 120-as után ez a második és egyben kedvenc autónk. Mindkettővel bármit el lehet szállítani ami bele-, vagy ráfér, és bárhova el lehet jutni, ahová szilárd talajon vezet az út. — Ennek hátsó csomagtartóját ürítettük ki és nejlonoztuk le egy egyszerű szobafestéshez való védőnejlonnal.
A két kis gyönyörűség igen meg volt szeppenve az út alatt, alig mertek megmozdulni. Kicsit aggódtam, hogy mi lesz, ha a szarvukkal nekiállnak kapálózni, de szerencsére megszeppenve bár, de nyugodtan tűrték az utat. — A tenyésztő szerint egyébként ez általános, állítólag a kiskecskék igen jól tűrik az utazást, nem szokott gond lenni velük. — Kriszti, aki a következő képen biztos kezekkel tartja a kiskecskéket — nehogy hirtelen megugorjanak — a Bal oldali barna szőrű hímnemű gidát Sanyinak, míg a fekete nőstény gödölyét Sárinak keresztelte. Mindkettejüknek van kis szarvacskája is.
A nejlonnak köszönhetően az autón nyoma sem volt, hogy kecskéket szállítottunk és a két kiskecske kényelmesen elfért a hátsó csomagtartó részben.
Az utazás
2011.05.11. 21:31 kecskefarmer
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
