Ma reggel Terike az egyik már amúgy is megtépázott kérgű fatörzset puhította. Azt vettem észre, hogy a szarvukkal feszegetik fel a kérget, amit jóízűen lerágcsálnak. Ilyenkor elbizonytalanodom abban, hogy az a rengeteg válogatott kaja, amit beléjük tömök, elég-e nekik, vagy éhségükben a fákat rongálják, hogy némi fakéreggel csillapítsák éhségüket. Erre Kriszti találóan oltott le: "Ugyan már! Egyszerűen csak szeretnek rongálni és szeretik a fakérget." :)

Terike Sanyival szövetkezve nekiesett az egyik farakásnak. Miközben Sanyi a napi kímélő edzésprogramját végezte — szigorúan csak a kisebb faágak emelgetésével — addig Terike az ágak végeiről rágcsálta a kérget. Sárika valószínűleg az ólban heverészik vagy szénát dézsmál, különben a farakás tetejéről figyelné az akciót.

 


Lencsevégre kaptam Terikét a napi szokásos heverészése közben a diófalevélágyon. Városi szemmel különleges lények ezek a kérődzők. Érdekes, hogy folyamatosan felöklendeznek és rágnak, szinte mindig mozog a szájuk.