Amikor ez a két tökfilkó fényes nappal egymásba bújva alszik, legszívesebben odahajítanék egy vizes felmosórongyot. Még mielőtt állatbarát érzelmű olvasóim elküldenek a búsba, közölném, hogy míg napközben az igazak álmát alusszák, éjszaka a legkisebb neszre körbetrappoloják a házat és éktelen ugatásba kezdenek. Persze mire kellően felébredek és rászánom magam, hogy kimenjek és egy elfúló "cssssssstttt"-tel tegyek rendet, már vissza is vonultak az óljukba és félrefordított fejjel bámulnak rám... Általában kedvesen elmondom nekik, hogy "Legszívesebben megcibálnám a fületeket!", mire izgatott toporzékolással előttem teremnek. Egyszóval nem unalmasak az éjszakáink. :) Két lehetőség van: vagy megfegyelmezik magukat, vagy mennek hátra a kecskék közé...
Zsömi és Marci erőt gyűjt az éjszakai vircsaftra
2011.11.22. 00:12 kecskefarmer
2 komment
Címkék: marci kiskutyák zsömi
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gyorok 2011.11.23. 11:13:04
kecskefarmer 2011.11.23. 13:54:30
Köszi szépen! Örülök, hogy tetszik. Bizony, kaland velük az élet. Kíváncsi vagyok, mit hoz a jövő. Ha "túlélik" ezt az első telet, akkor talán a nehezén túl vagyunk. Vagy mégsem? :)