Mielőtt a reggeli szénát bedobtam volna a jószágoknak, szétszedtem két kis raklapot és összetákoltam belőlük egy ideiglenes (erre a télre való) etetőt. Így már nem a földről kell összeszedniük a szénát és talán kevesebb megy veszendőbe. Bár hiú ábránd volt, hogy rendeltetésszerűen használják, ugyanis jobb szeretnek alá, bele és rá mászni, mint kienni belőle a szénát, de talán annyi haszna lesz, hogy valamelyest egyben tartja, amíg megeszik.