Ahol kecskék vannak, ott semmilyen növénynek nincs kegyelem. A telkünkön igen sok, öreg gyümölcsfa áll. Egy részüket a nyáron már kivágattuk, úgy látszik a kecskék gondoskodnak a többiről. Nem is bánom, mert ha jövőre még több fa eltűnik, legalább napfényesebb, füvesebb lesz a terület. Már amennyire a kecskék is engedik. :)
A nagy mértékben sérült kérgű fák törzse állítólag különböző (növény-) fertőzést kaphat, amitől az egész fa elpusztul. Létezik egy ún. fagél, amivel az ilyen sérüléseket le lehet kenni és megvédi a fát a fertőzésektől és a pusztulástól. Még korábban beszereztem egy bödönnel, de nem jutottam oda, hogy a lerágott részeket lekenjem, annál is inkább, mivel ez csak tüneti kezelés és nem akadályozza meg a további dézsmálást. Azt ötlöttem ki, hogy a megóvandó fák törzsét egyszerűen betekerem csirkehálóval, hogy az éhes szájak ne férjenek hozzá a kéreghez. Egyenlőre nem volt időm az ötletet a gyakorlatba átültetni és mivel a "megtámadott" fákat sem sajnálom, ezt a tervet később fogom megvalósítani, ha már nem akarok több fát eltüntetni. Addig is a kecskék fakérget nasiznak.