Az elmúlt napokban sokat dolgoztunk, de megérte. A kennel immár nem kevesebb, mint Hilton hotel kecskéknek. Persze ez nem igaz, még van mit tuningolni rajta, de valahol azt olvastam, hogy a kecskeól akkor jó, ha úgy érezzük, szívesen befeküdnénk a szalmába. Hát nekem igencsak ellen kellett állnom hogy oda ne hemperedjek. :)
Nézzük sorjában:
A kennel eredetileg kutyáknak készült. Vascsövekből hegesztett vázon drótkerítéssel kiegészített betonháló veszi körül. Egyik hosszanti oldalán és a tetején hullámpala takarja. Egyetlen bejáratával céljának tökéletesen megfelel. A kecskék előtt fa (és minden egyéb) tárolónak használtam. A kecskék is jól érezték benne magukat a nyáron, mert igen tágas, kb. 9 négyzetméter alapterületű. Hőszigetelés szempontjából azonban a semminél egy fokkal kevesebbet ér, ezért jobb későn mint soha alapon nekiestünk.
2cm vastag, 50x100 cm-es Nikecell táblákat vettünk a szigeteléshez. Ezek a pillekönnyű táblácskák fogják valamelyest visszatartani a zord hideget.
Szerencsére nővéremtől kaptunk maradék 2cm vastag OSB lapokat. Vettünk hozzá még egy táblát. 1cm vastagot vettünk, mivel könnyebb és olcsóbb. Jelen esetben nincs is szükség vastagabbra. 125x250 cm-es táblákban lehet kapni, amiket 100x125 cm-es darabokra vágtunk és maradt egy 50x125 cm-es maradék darab is táblánként. Voltak még rézsútosan elvágott maradék táblák is, amiket szintén felhasználtunk. — Nem gyújtósnak! :)
Mezőgazdasági boltban potom négyzetméteráron kapható fekete fóliába csomagoltuk a Nikecell táblákat. Egyik oldalon nyitva hagytuk, hogy szellőzhessen a másik oldalon teljesen vízhatlan, így ez a fele nézhet arra amerről csapadék érheti. Azokat a táblákat, amelyek olyan helyre kerülnek, ahol egyik felét csapadék másik felét a kecskék érhetik, azokat mindkét oldalon becsomagoltuk. Így talán elejét vesszük ahogy a kíváncsi jószágok megkezdjék.
Ezeket a táblákat a kennel hátuljába a hullámpala és a betonháló közé csúsztattuk.
A kennel tetejéül szolgáló hullámpalát tartó vascsövek közé fémhuzalokat feszítettünk ki, amik további Nikecell táblákat fognak tartani, így a tetőt is leszigeteljük.
Másnap a legkisebb meglepetés nélkül vettük tudomásul, hogy a kecskék az éjszaka folyamán a szép sima (amúgy nem is vékony) fólián keresztül megkóstolták a Nikecell táblákat. Persze nem ízlett nekik, mert néhány kósza fognyomon túl más kárt nem tettek benne. A további kóstolgatást megelőzvén csirkehálót drótoztunk a betonhálóra, így már talán nem férnek hozzá a puha Nikecellhez. A csirkehálót azonban a szarvukkal szeretik tépegetni, de egyenlőre a háló kitart. Könnyen lehet, hogy valóban vasbeton falak közé lennének valók ezek a jószágok, de per pillanat abból kell gazdálkodnunk amink van. :)
A kennel oldalait kimérve az OSB lapokból 3x5cm-es Bramac léccel csavarozva megfelelő méretű elemeket készítettünk, melyre a lécek közé beszögeltük a Nikecell táblákat. Spórolásképpen a külső oldalra nem egy másik OSB lapot csavaroztunk, hanem a szélekhez feszítve és szögelve fekete fóliával becsomagoltuk. A kennel hosszabbik oldalát 3db 125 cm hosszú és 190 cm magas hasonló módon elkészített elemmel értük át. A fennmaradó 50 cm-re pedig két db külön ablakos elemet készítettünk.
Itt jöttek a képbe a rézsútosan elvágott OSB lapok, melyekből két 25 cm széles csíkot kivágva és őket összeforgatva egy, hosszú lapot állíthattunk össze belőlük.
A 25x190cm-es keretet szintén Bramac lécből csavaroztuk össze.
Ide is került Nikecell szigetelés. Szerencsére a Nikecell táblákat pengével úgy lehet vágni, mint a vajat, így könnyedén méretre vághatók és mivel valamelyest rugalmasak, pár milliméter eltéréssel is könnyen a helyükre nyomhatók.
Ezt az elemet is fóliával burkoltuk be a nagyokhoz hasonlóan.
Az elem felső részére Plexi lapot erősítettünk, melyet műanyag lapból kivágott papucskákkal szögeltünk a léchez.
Az elemeket a helyükre téve rögtön formát öltött a télies kennel. Mivel pontosan kimértük az elemek méretét épp hogy csak sikerült beilleszteni őket a helyükre, így nem volt rá szükség hogy bivalyerősen rögzítsük, csupán néhány ponton szemescsavarral hozzádrótoztuk a betonhálóhoz, így saját súlyuknál fogva stabilan a helyükön maradtak.
A kis ablakocskák kellő mértékű fényt fognak beengedni, így nem lesz nappal is sötét a kennelben.
Bútorkárpitos boltban szívacsot vettünk, amivel az összeillesztett elemek illetve a Nikecell táblák és a betonháló közötti réseket kitömjük. Így csökkentve a rések számát és méretét ahol a fagyos téli éjszakákon behúzhat a hideg.
Terike nem bírta ki, hogy ne dugja be kíváncsi orrát a kennelbe. Nagy izgalmat keltettünk ugyanis a sürgés-forgással amivel felfordítottuk ágyaikat.
Maradék padlószőnyegből vágtunk méretre egy darabot, amivel letakartuk a kennel hátuljában tátongó burkolatlan részt. Ezt azért így oldottuk meg, mert még később derül ki, hogy meg kell-e nyitnunk a kennelt hátul is. Ha ugyanis Teri és Sári nem fognak tudni együtt megmaradni a kennelben akkor középen elválasztva két kennelrészt alakítunk ki, hogy mindketten külön-külön bemehessenek a maguk részébe nem zavarva egymást. Amíg ez nem derül ki, addig nem építjük be ezt a részt. (No meg az OSB lapunk is elfogyott...)
A kennel bejáratához is belógattuk a maradék padlószőnyeg másik felét, így elvileg szabadon járkálhatnak ki-be és a meleg sem szökik úgy ki, mintha tárva nyitva lenne.
A padlószőnyeg darabot nem vágtuk el rézsútosan, hanem csak visszahajtottuk és felszögeltük. A lehető legtöbb alapanyagot úgy használtuk fel, hogy jövőre minél többet újra felhasználhassunk, hiszen egyértelmű, hogy ez a téliesítés csak ideiglenes és jövőre egy rendes kecskeházat kell építenünk a jószágoknak. Elképzeléseink szerint még több szigetelési műveletet is elvégeztünk volna, de ezen a ponton úgy éreztük, hogy jócskán túlteljesítettük azt, amit egy kecske elvárhat arról nem is beszélve, hogy a szemtelen dögök be sem mennek a kennelbe, hanem az összehúzott diófaleveleken vígan alszanak a -2 fokos éjszakában. Na majd a keményebb fagyoknál csak megigénylik a meleget...
Az új átjárható kennelajtó nem kis riadalmat keltett kecskekörökben. Először teljes megrökönyödéssel álltak előtte, majd a lányok rájöttek, hogy itt bizony átjárási lehetőség is van, míg Sanyi idegesen prüszkölve és mekegve toporgott a bejárat előtt. "Nevetségesek vagytok gyerekek — gondoltam magamban — hiszen máskor törtök-zúztok hogy eljussatok oda, ahol kecske még nem járt, most meg betojtok egy padlószőnyegtől..."
