Miután már egy ideje a nyalósót ripityára törték és szétszórták a földön, azt találtam ki, hogy a napi szemestakarmány adagjukba kapargatok egy kis nyalósó törmeléket. A dolog működni látszik, mert bepuszilják az egészet, aztán azt se tudják hogy nyalogassák a szájuk szélét a kis ínyencek...



 

Ragaszkodunk a karácsonyi hangulathoz, rendben van. De már így január 25.-e felé ideje leszedni a fenyőt. Szerencsére vízben volt a szára, így szép friss maradt, alig hullottak le a tűlevelek. Szép gondosan leszedtünk róla mindent, aztán úgy ahogy van, behajítottuk a karámba. A kecsóknak se kellett több, rögtön nekiestek, mint valami finom csemegének.

Néhány perc leforgása alatt lepusztították az ágakat, amelyek nem értek a földhöz... :)
Ilyen jószágok mellett valóban semmi nem vészkárba.

Ez a hó nem tartott sokáig. Zsömi bontottcsirke pózban heverészik a napon.

Ma reggel szép fehérségre ébredtünk. Valami gyenge hószállingózás fehér fátyollal fedte be a tájat. Végre így január közepe után téli hangulat uralkodik. Bár nem sokáig, mert máris olvadozni kezdett...

Terike unottan csámcsogva ácsorog a hóban.

Zsömi esőben-hóban addig rosszalkodik, míg csurom vizes nem lesz, aztán bánatosan didereg. No meg bűzlik... Nincs semmi ahhoz hasonló, mint egy vizes kutya... :)

Reggeli hangulatkép januárban hó nélkül... Amíg a lányok a pici növénykezdeményeket rágcsálják, addig Sanyi a már amúgy is kéregtelenített, kis fácskát amortizálja tovább. Ahogy így felágaskodik és nekilódul a fának, látszik csak igazán, milyen zömök bakkecske lett belőle. Lassan vigyázni kell vele, mert néha dominanciáját fitogtatja, amit nem szabad hagyni. Bántani nem akarom, bár azt mondják, a makrancos bakkecske csak a verésből ért. Hallottam egy olyan módszert is, miszerint nyakon kell önteni egy vödör vízzel, ha makrancoskodik. Ez jobban tetszik, bár nem mindig járkál az ember vödör vízzel a kezeügyében. :) No meglátjuk. Egyenlőre még csak "kóstolgat"...

Az első szénabálánk jócskán megfogyatkozott, elértünk a széléhez, ahol eső érte. A nedves, dohos szénát nem adjuk nekik, az ilyet a bála mellé szórjuk, csak száraz, illatos szénát kapják enni. A "rossz" szénahalmot beszórtuk a karámba és elgereblyéztük, hogy ne a sárban tapicskoljanak. — Másra nemigen tudtuk volna használni, mert a friss szénát sem eszik ha csak a földhöz ér. — Úgy látszik, kényelmesen heverésznek a szénaágyon. Fene a jó dolgukat. A villanypásztor elé kövekből kis lépő-járdát raktunk le, hogy amikor a zöldséget tömjük a szájukba, akkor mi se ragadjunk a sárba.

A hó továbbra is várat magára és az előrejelzések szerint mostanában kilátásban sincs. Úgy látszik, ez a tél is olyan enyhe lesz, mint a pár évvel ezelőtti, amikor egész télen alig ment 5 fok alá a hőmérséklet. Mostanában a nappalok 3 és 5 fok, míg az éjszakák 0 és -3 fok között mozognak. Még a vizük sem fagy be éjszaka, emellett olyan bundájuk van, mint egy medvének. Szerintem röhögve élvezik a "meleget".

Boldog és sikeres új évet kívánunk mindenkinek!
A kis kecskefarmunk megérte első szilveszterét. Bár ezidáig kellemes, tavaszias időnk volt, reméljük, a január és a február nem hoz olyan zord hideget, ami megnehezítené a kecskefarmerkedésünket. Bár előbb utóbb azt is meg kell tapasztalni, talán az első évünkben kapunk egy kis könnyítést az időjárástól. Még meglátjuk.